szal az úgy volt, hogy nekiláttunk rendbetenni a kertet. én már nagyon vártam, akartam is reklamálni, hogy kicsit kevés az árnyék, ahol hűsölhetek napközben, kellene már az a kerti bútor meg ilyenek... füvet vágtunk, valami szegélynyíró is volt - azt rendesen megugattam, nem volt valami szimpi - és most ilyen kis magok vannak ott, ahol olyan szépen kirohangáltam ősszel a füvet. azt mondták nem mehetek oda, amíg ki nem nő megint. szívás. lent ragadtam egy hónapra. de megpróbáltak kiengesztelni egy saját napernyővel. gyanítom, hogy nem nekem szerelték föl, mindenesetre én azonnal sóhajtottam egy nagyot és beültem alá. áh, kutya kényelem :o)
Utolsó kommentek