Asztalos Gombóc Artúr kalandjai

és minden valamire való beardie elmerül benne derékig!mit is kerestem...?                  áááh, inkább meg kéne fordulni, nem?mostmár jó irányba állok :o) 

no comment :o)(egyébként tök kivagyok, mert most meg akarják tanítani nekem, hogy ne feküdjek ezen a kényelmes kis szőnyegen... állítólag úgy könnyebb takarítani meg minden... asszem. aha... hát elég szelektív a hallásom, ami azt illeti :o)

mindennapos történet. hitegetnek. hogy eldobják meg minden...naaaa, dobd már el... légyszi!!!de mekkorát kell ugranom? kirepülök a képből! mit fognak szólni a beardie csajok, he??? najó, MEGVAN, ez a lényeg... :o)) mit szóltok, csajok?   

szóval ez vanteljesen rám van kattanva a kiscsaj... követ mindenhová és rajtam lóg...és még BELÉM IS BÚJIK! hát mi vagyok én, fotel??? :o))) (naaaa jóóó...)  a szerelem az szerelem...

egyszerűen annyira jófej, teljesen odavagyok érte. előszöris, lassan az egyetlen ember a családban, aki pár percen túl is képes érdeklődést mutatni a labdám dobálása iránt. ezen kívül egyáltalán nem fél tőlem - mitöbb, mostanában vetődik rám. hajlandó vagyok elnézni neki.…

tök lazák így az ünnepek alatt :o) ilyenkor felmehetek apa ölébe a kanapéra (mi az a kanapé? engem eddig nem érdekelt ez a kérdés, de ha apa-isten ott van... ezt még átgondolom. asszem :o)

és akkor behoztak valami fát, felaggattak rá gömböket és elégedetten nézték.fene sem érti ezeket. ellenben kaptam egy grillcsirkét ajándékba, ezért felőlem annyi fenyőt hoznak be a kertből amennyit csak akarnak :o)aztán jöttek kardigánék, elhozta az egész családját - ők is a…